A július vági összejövetelen készített Joan cukkinis tortát, azóta én is többször készítettem zöldségekből. Erikát is megihlette láttam ez az ételkészítési mód.
Ennek most az alapja áztatott török mogyoró és kápia paprika só bors.
Erre jött egy avokádó réteg. Van aki csak szeleteli,és úgy teszi rá a zöldség tortára, én most krémnek készítettem mert jól megérett az avokádóm, sóval citrommal pici fokhagymával ízesítettem.
Mivel nálunk is "paradicsomi" állapotok uralkodnak, tettem rá egy sor félig aszalt paradicsomot (éppen annyira volt aszalt hogy a nedvesség elpárolgott már de nem volt száraz) erre egy kis bazsalikom pesztót kentem ízesítésül.
Erre pácolt brokkoli réteg következett. Ezt shoyu-oliva olaj citromlé hármasában kellett volna 8 órát pácolni. Ennyi időm nem volt így én betettem az aszalóba két órára néha átkevertem hogy mindenhol érje a páclé és szépen elrendeztem a paradicsomok tetején. Lehetett volna turmixolni de én most ezt kihagytam.
A tetejére pici kesudió sajt került (áztatott kesudió élesztő pehely citromlé só turmixolva) ha és egy kis lila bazsalikom.
Kicsit talán bonyolult és macerásnak tűnik, de több napra elegendő ez az adag. A torta forma csalós nem látszik az arányokon hogy ez a csak 18 cm átmérőjű forma, ami a nyers konyhában nagyon beválik, édes és sós tortáknál is.
Régóta keresem az egyensúlyomat, most úgy tűnik ez valahol fél úton van a nyers és főtt ételek világában de mindenképpen tej-tejtermék és glutén- gabona mentesen.
2011. szeptember 12., hétfő
2011. szeptember 1., csütörtök
Nyers kókuszdió
Igaza van bölcs Patanjali-nak a Jóga Sutrák megalkotójának. Baj van a vágyakkal. Ha megkapjuk amire vágytunk azonnal meg akarjuk ismételni, ha nem előbújik a harag csalódottság stb.
Persze hogy így jártam. Régóta vágytam a nyers kókuszdióval személyes kapcsolatba kerülni. Pár napja megtörtént.
Előtanulmányokat folytattam az interneten a felnyitással kapcsolatban, aztán egy szép délután amikor a Férjem is itthon volt (hátha kell egy kis elsősegély::)) nekiláttam, Minden ment ahogy kellett a kezemet sem vágtam el, érdekes hogy ez a később tömör fa szerkezetű kókuszhéj most késsel könnyen vágható volt.
Tele volt finom friss kókuszvízzel, nem volt tömény kellemesen aromás volt. Benne ott lapult a finom zselés állagú kókusz. Érdekes de ezt nem találtuk zsírosnak és töménynek. Sokkal finomabb mint az érett változat. Nagyon finom fagyi készült belőle, de nem voltam résen így arról nem készült fotó.
Persze a probléma mint minden vággyal most is előállt, szeretném megismételni még még még...... Remélem egyszer majd nálunk is kapható lesz, ha tudtok elérhető lelőhelyet szóljatok.
2011. augusztus 15., hétfő
Útravaló
Még tavasszal mesélte Urbán Vali, hogy milyen módon lehet egy hosszabb útra készíteni magunknak 1-2 dolgot. Így mesélt a saját zöld szárítmányról, mely a turmixolt, leszűrt zöld lé után visszamarad. Ha ezt kiszárítjuk, egy hosszabb utazás során ha nem tudunk megfelelően étkezni a segítségünkre lehet.
Én most pár napig biztosan nem a saját étrendemen leszek de nem is ez lesz most a fókuszban. Biztonság kedvéért készítettem egy kis útravalót ::))
Én most pár napig biztosan nem a saját étrendemen leszek de nem is ez lesz most a fókuszban. Biztonság kedvéért készítettem egy kis útravalót ::))
2011. augusztus 12., péntek
Zöld léhez pohár
Lehet hogy csak nekem volt gondom az előre elkészített zöld lé -vel. A délelőtti adagom egy idő után nem volt homogén, gusztusos, csábító ital. Különváltak valahogy az alkotórészek, hiába a nagy teljesítményű turmix gép. Arról nem is szólva hogy az íróasztalomon sosincs elég hely egy nagyobb bögrének, ha meg van félek hogy kiborul az egész ((::
A héten a Herbaházban jártam, és ott láttam kirakva 500 Ft körüli áron ezt a műanyag poharat. Minden része jól zár, eldőlhet fejre állhat a tartalma nem folyik ki. De az igazi segítség a belsejében van, ez a hálós szerkezet, az italt pár mixer mozdulattal, órák múlva is visszavarázsolja az eredeti állagúvá. Valószínű valamilyen márkatermék tartozéka, (a ráírt szöveg miatt) de külön is árulták szerencsére. Nem elengedhetetlen kelléke a nyers konyhának, de én örültem neki, hátha nálatok is beválik.
2011. augusztus 6., szombat
Kenyerek
Joannál lett számomra világos, hogy az ehető nyers kenyerek iránti vágyammal nem vagyok egyedül és hogy ennek jó minőségben történő elkészítése sokunk vágya. A kezdeti krékereim, vagy nap kekszeim, hát messze voltak finomtól, sok keserű és ehetetlen lett. Mostanára sokat javult a helyzet. Hiába a gyakorlat teszi itt is a mestert, bár mindig vannak kivételek akiknek azonnal jól sikerül. A sok magos kerek karikák amiket már mutattam mindig sikeresek és finomak. nekem csak az olajos mag tartalmukkal van gondom. Mert ha mellé a zöldégen-salátán olajos mag szósz van, netán sajt stb kerül a tetejére akkor az már nagyon megterhelő.,Tehát a toplistámon ott van, de inkább mint délutáni 1-2 darabban maximált csemege (ez persze nagy kihívás mert annál finomabb )
Szóval továbbra is próbálkozom kenyeres receptekkel.
Mivel most a friss csöves kukorica elérhető a piacon ebből készítettem tortilla lapokat. Turmixolás során citromot, pici lenmagot, sót és friss koriandert adtam hozzá. Aztán szépen megaszaltam, avókadóval, kukorica salátával, paradicsommal nagyon finom.
Aztán persze ki kellett próbáljam amit a hét végén Joannál tanultam. Nekem quinva volt a gluténmentes gabonákból itthon, így azt áztattam és 1 napig csíráztattam (1 csésze szárazon). Mikor ez elkészült napraforgómagot (fél csésze) áztattam és együtt sűrű tésztává turmixoltam az egészet 1 evőkanál oliva olajjal és egy teás kanál sóval. Formáztam és aszaltam. Nagyon finom lett. Semleges ízű de ropogós bármivel kenhető, mellé ehető vagy csak úgy magában az íze miatt....
Hát egyre jobban imádom ezt nyers konyhát ::))
Szóval továbbra is próbálkozom kenyeres receptekkel.
Mivel most a friss csöves kukorica elérhető a piacon ebből készítettem tortilla lapokat. Turmixolás során citromot, pici lenmagot, sót és friss koriandert adtam hozzá. Aztán szépen megaszaltam, avókadóval, kukorica salátával, paradicsommal nagyon finom.
Aztán persze ki kellett próbáljam amit a hét végén Joannál tanultam. Nekem quinva volt a gluténmentes gabonákból itthon, így azt áztattam és 1 napig csíráztattam (1 csésze szárazon). Mikor ez elkészült napraforgómagot (fél csésze) áztattam és együtt sűrű tésztává turmixoltam az egészet 1 evőkanál oliva olajjal és egy teás kanál sóval. Formáztam és aszaltam. Nagyon finom lett. Semleges ízű de ropogós bármivel kenhető, mellé ehető vagy csak úgy magában az íze miatt....
Hát egyre jobban imádom ezt nyers konyhát ::))
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)






